|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Popa, Dorel 2000. október 9.Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2001. február 23.Az RMDSZ helyi szervezetének meghívására febr. 24-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke Aradra látogat, elsősorban azért, hogy megnyissa, illetve részt vegyen a hagyományosan minden évben megrendezett Magyar Bálon. Cziszter Kálmán elnök elmondta, a miniszter valószínűleg találkozik majd Dorel Popa aradi polgármesterrel, valamint az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel. /Dávid Ibolya nyitja meg a Magyar Bált. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./2001. február 26.Febr. 24-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke magán jellegű látogatásra Aradra érkezett. A miniszter-asszony először Dorel Popa polgármesterrel találkozott, majd délután, az RMDSZ székházában, a szövetség aradi vezetőivel folytatott megbeszélést. Elmondta, hogy Aradra szinte már hazajár, hisz bárhova betér románok magyarok egyaránt kedvesen fogadják. "Azt hiszem, nincs Erdélyben olyan város, ahol ne lenne rokonom, ha ismerem, ha nem" - indokolta azt, hogy az elcsatolt területek közül miért kötődik erősebben Erdélyhez. "Ez a kötődés egyértelművé teszi számomra, milyen nehéz az elszakított nemzetrészben magyarnak lenni. Soha nem hagyom ki, hogy el ne menjek a többi, elszakított nemzetrészen élő magyar közösségekhez, Kárpátaljára, a Felvidékre, Szlovéniába. Most készülök például a vajdasági magyarokkal is egy találkozóra." A székházbeli találkozót követően a magyar igazságügyi miniszter megkoszorúzta a katolikus templom udvarán található Szabadság-szobrot, majd találkozott a katolikus ifjakkal, este pedig a belvárosi Central vendéglőben megnyitotta a Magyar Bált.. /Irházi : Otthon érzi magát Erdélyben. Dávid Ibolya nyitotta meg az aradi Magyar Bált. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./2001. október 8.A Kárpát-medence sok településén emlékeztek meg okt. 6-án az aradi vértanúkról. Erdélyben a központi megemlékezésre idén is Aradon került sor, ahol az RMDSZ kérésére a magyarországi politikai pártok képviselői nem tartottak szónoklatot, a magyar kormány részéről pedig egyetlen személy, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szólt az egybegyűltekhez. A Vesztőhelyen mintegy két-háromezer ember jelenlétében tartott idei aradi megemlékezést román nacionalista megmozdulás nem zavarta meg. Az 1849-es mártír tábornokok obeliszkjénél a magyar kormány nevében Dávid Ibolya igazságügyi miniszter mondott beszédet. "Okt. 6. összmagyar gyásznap, de emlékeztető arra is, hogy a történelmet jellemek és hősök formálják. Szabadságharcunk összefogás volt, amelynek a népek megbékélése adott erőt és biztonságot. Ezt a munkát kell folytatni és befejezni." - mondta. "Kegyeletes szívvel jöttünk ide, nemzeti érzéssel és tisztelettel, hogy fejet hajtsunk az aradi mártírok előtt. Olyan magyar hősök panteonjában látjuk mi az itt kivégzetteket, akik az elmúlt ezer év során védték, megtartották népünket, nemzetünket" - emelet ki a miniszter. Tokay György aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő szavai után Markó Béla RMDSZ-elnök, a rendezvény vezérszónoka beszédében hangsúlyozta: a szabadságnak nincs nemzetisége, a 13 aradi vértanú közül többen nem magyarok voltak, ám mégis életüket adták érettünk és másokért. "Hogy miért? A 13 mártír férfi tudta a választ: senki sem lehet igazán szabad ezen a földön, amíg vannak rabságban tartott nemzetek. A szabadság ugyanis egy és oszthatatlan. A mártírok áldozata nem volt hiábavaló - állapította meg -, hiszen a nemzetet sem akkor, sem a trianoni békekötéskor, sem később semmiféle vasmarok nem tudta összeroncsolni. Most, a XXI. század elején jó tudni, hogy egyénenként érhetnek ugyan bennünket kudarcok, de tagjai vagyunk egy nemzetnek, amelyik a történelemben mindig megtalálta a továbbélés, a felegyenesedés és a gyarapodás útjait, módjait." Az elmúlt napokban felavatott Sapientia magyar magánegyetemre utalva, a szövetségi elnök hozzátette: a tisztességes álmok beteljesülnek. Románul szólt a jelenlévőkhöz Dorel Popa, Arad polgármestere. Tisztelgő beszédének zárószavai szerint "nemzetiségtől függetlenül úgy kell viselkednünk, hogy együtt tudjuk majd elmondani: emberek voltunk". A megemlékező misét az aradi belvárosi katolikus templomban Gyulay Endre szeged-csanádi püspök celebrálta. - Székelyudvarhelyen először idén emlékeztek meg városi ünnepségen okt. hatodikáról. Szász Jenő polgármester kezdeményezte, hogy a jövőben a nemrég felújított Vasszékely szobornál tartsák a megemlékezést. Az ünnepségen felszólalt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. "A világszabadság közösségéhez tartozó népként minket támad meg az, aki erőszakot követ el a közösség bármely tagja ellen. Ezt az örökséget tesszük a jövő asztalára" - mondta az államtitkár. Beszédében Szász Jenő rámutatott: a státustörvény tényleges egyenjogúságot teremtett a magyar nemzet tagjai között. Kijelentette: elérkezett az ideje, hogy az alkotmányt Romániában is tiszteletben tartsák, mert az olyan szerződés, amely az elfogadó feleket egyaránt kötelezi. - Ünnepi megemlékezéseket tartottak Zomboron, Topolyán, Bezdánban és Eleméren a Vajdaságban, Pozsonyban, Csicsón, Rozsnyón, Imregen, Margonyán, Révkomáromban és Dunaszerdahelyen a Felvidéken, Nagyszőlősön, Beregszászon és Ungváron Kárpátalján, illetve Kijevben és Varsóban is. /A szabadságnak nincs nemzetisége Méltóságteljesen emlékeztek meg az aradi vértanúkról itthon és a Kárpát-medence több pontján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2002. október 7.Méltóságteljesen emlékeztek meg okt. 6-án Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom aradi vértanújáról. A vesztőhelyi obeliszk körül mintegy ötezer román és magyar hallgatta meg a két ország himnuszát és az ünnepi beszédeket. Vasile Dan Ungureanu, Arad megyei prefektus és Doru Popa aradi polgármester a román és a magyar nép egymásrautaltságát hangsúlyozta. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy 1848 "a más-más nemzetbéliek szolidaritását is megteremtette". Úgy vélekedett: "mivel a Szabadság-szobor egyszerre magyar és közös érték", annak méltó köztéri elhelyezését mielőbb meg kell oldani. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke kijelentette: "Az aradi vértanúk kálváriája - legalább egy napra - mindig egységbe forrasztja a nemzetet." Szili Katalin beszédét tucatnyi fiatal próbálta füttyel és bekiabálással megzavarni. Az előző esztendőkben minden alkalommal román szélsőségesek igyekeztek zavart kelteni, idén ezt magyarországiak próbálták véghezvinni. A zavarkeltők a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szervezet fiataljai voltak. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Igyártó István bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és több RMDSZ-es képviselő és szenátor. /T. Sz. Z. /Ünnepségek Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2003. április 25.Ápr. 23-án Dorel Popa és Király András az RMDSZ-SZDP Arad megyei protokollumot. A megállapodás szerint szeptember 15-ig helyére kerül a Szabadság-szobor. A protokollumhoz hat, 2003-ban megvalósítandó konkrét célokat tartalmazó melléklet tartozik. Ezek kiterjednek a tanácsokban való együttműködésre, infrastruktúra-fejlesztésre a magyarok lakta helységekben, rögzítették a visszaszolgáltatásra váró Arad megyei egyházi épületek listáját. A 26 tétel között szerepel Aradon a Notre Dame Nővérek leánygimnázium, a római katolikus fiúgimnázium, a kisszentmiklósi iskola, a megyében a kisjenői, nagylaki, pankotai, radnai, borossebesi, dezsőházai, székudvari, seléndi, zimándújfalusi, gyulavarsándi, cseraljai (Alunis), komlósi, szemlaki, sági, simándi, vladimirescui, zádorlaki római katolikus (magyar vagy német) elemi iskolák épülete, a máriaradnai ferences kolostor, a gyoroki és borossebesi református elemi iskola épületeinek visszaszolgáltatása. Az egyik melléklet tartalmazza a magyar nemzetiségű személyek megtartását vagy előléptetését az állami intézményekben vezető (döntéshozatali) funkciókban./Mit tartalmaz az RMDSZ-SZDP protokollum? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2003. május 28.Az Aradi Polgármesteri Hivatal Dorel Popa polgármester által aláírt sajtóközleményében megállapította, hogy a Szabadság-szoborral és az Egyesülés emlékművével kapcsolatban , hogy a helyi tanács nem fogadott el olyan határozatot, amely a helyi költségvetésből pénzt adna a Szabadság-szobor újraállítására. Ugyanakkor az Aradi Polgármesteri Hivatal vezetősége nyitottságát fejezte ki aziránt, hogy Aradon felállítsák a Nagy Egyesülés emlékművét. Ennek támogatására alakult alapítvány tagjaként a polgármester küzd az emlékműért. /Sajtóközlemény emlékművekről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./2003. augusztus 21.Bognár Levente alpolgármester kijelentette: "Mivel a városi önkormányzathoz eddig semmiféle hivatalos, a visszaállítási folyamatot leállító átirat nem érkezett, a tanácsi határozat értelmében folytatjuk a munkálatokat. Végigjártunk valamennyi közigazgatási procedúrát, építkezési engedélyünk van, a szobrok pedig a város tulajdonát képezik" Véleményét osztja Dorel Popa polgármester, a kormánypárt Arad megyei szervezetének elnöke is. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője leszögezte: az RMDSZ bíróságon támadja meg az eddig titokban tartott határozatot. A képviselő szerint elképesztő a művelődési miniszter érvelése, annak alapján ugyanis a Romániában található szinte összes emlékművet, köztéri alkotást le kellene bontani. Tokay ugyanakkor kifejezte azon meggyőződését, hogy "ez a kínos tévedés, egyes bürokraták packázása nem fogja megrontani a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ kapcsolatait". Markó Béla szerint a művelődési minisztérium mondvacsinált ürüggyel próbálja lassítani vagy megakadályozni a szobor visszaállítását. "Nevetségesnek tartom, hogy egy már valamikor létezett szobor visszaállítása esetében arról vitatkozzunk, hogy művészeti vagy műemlék-szempontból érték-e vagy nem érték - nyilatkozta az RMDSZ szövetségi elnöke az aradi Nyugati Jelen napilapnak. - Tehát itt nyilvánvalóan olyan kísérletről van szó, hogy lassítsák vagy akadályozzák a felállítást, esetleg visszatántorítsák az aradiakat attól, hogy folytassák, amit megkezdtek. Itt van az esély, hogy Arad példát mutasson akár Bukarestnek is arról, hogy románok és magyarok akár a kényes kérdéseket is meg tudják oldani, ha van rá akarat."Az idei PSD-RMDSZ egyezményben nem szerepel a Szabadság-szobor visszahelyezéséről rendelkező kitétel, mivel a pártvezetők ezt a kérdést a tavalyi protokollumban tisztázni vélték. A művelődési minisztérium kizárólag abban az esetben illetékes a beleszólásra, ha a megyei művelődési igazgatóság óvását a helyhatóságok nem veszik figyelembe. Kereskényi Sándor szenátor szerint ilyen értelemben az aradi Szabadság-szobor ügye helyhatósági kérdés, amely az RMDSZ területi szervezetére és a városi polgármesteri hivatalra tartozik. /Gujdár Gabriella, Rostás Szabolcs: Nem esztétikus az aradi Szabadság-szobor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2003. október 22.Még tart a per az Aradi Polgármesteri Hivatal és az Állami Építkezésügyi Hivatal váradi regionális irodája között arról, hogy érvényes-e a Szabadság-szoborra és a Tűzoltó tér átalakítására vonatkozó építkezési engedély. Bognár Levente alpolgármester elmondta, okt. 21-én volt az újabb tárgyalás. A pert egyébként a bíróság elhalasztotta. Dorel Popa polgármester továbbra is kiáll a szobor mellett. /Karácsonyi Zsolt: Ismét elhalasztották a pert. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2003. december 3.Nem tartották be a nov. 30-i határidőt a Szabadság-szobor helyzetét rendező megoldás kidolgozására. A Dorel Popa aradi polgármester által említett újabb, decemberi terminus Razvan Theodorescu miniszter és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke számára is ismeretlen.Razvan Theodorescu művelődési miniszter őszi aradi látogatását követően nov. 30-át jelölték meg a román és a magyar fél számára is elfogadható megoldás kidolgozására a Szabadság-szobor ügyében, a határidőt azonban nem tartották be. Razvan Theodorescu a Krónikának úgy nyilatkozott, a határidőt nem a minisztérium szabta meg, így sem annak betartása, sem újabb terminus megállapítása nem a minisztérium feladata. "Mi november 15-e körül adtuk át a PSD-nek meg az RMDSZ-nek a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatainkat, a többi már a két politikai alakulat közötti egyeztetés során dől el" - közölte a miniszter. Mintegy két hónappal ezelőtt a PSD és az RMDSZ vezetősége három-három szobrászművészből álló szakbizottságot kért fel a Szabadság-szobor felállításához szükséges újabb térrendezési terv elkészítésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt nyilatkozta, a művészek még dolgoznak a tervezeten, az RMDSZ egyelőre csak a művelődési minisztérium javaslatait kapta meg. "A művészek még dolgoznak a terveken, nem zavarhatjuk őket minden félórában" - jelentette ki Takács, aki ezzel indokolta a határidő csúszását is. Hozzátette, folyamatosan tárgyalnak a kérdésről a kormánypárttal. Az RMDSZ ragaszkodik a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren történő elhelyezéséhez. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szintén úgy tudja, hogy a Szabadság-szobor sorsának rendezéséről szóló terv már elkészült, részletei azonban még nem hozhatók nyilvánosságra. /Gujdár Gabriella, Lukács János: Tovább késik a rendezési terv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./2004. január 8.“Felháborító, hogy olyan közérdekű probléma, mint a Szabadság-szobor felállítása, az SZDP és az RMDSZ közötti viták tárgya legyen. Popa nagyot hibázott és komoly feszültséget okozott Aradon, sőt nemzetközi konfliktusok is kiéleződtek Románia és Magyarország között” – hangoztatta január 7-én Mircea Pantea, a Nagy- Románia Párt /PRM/ alelnöke. /(Sólya): Dorel Popát vádolják a feszültségek miatt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./2004. március 11.Nem rendezhetik meg a nagy-romániások Aradon a Szabadság-szobor talapzatánál a márc. 14-re beígért tüntetést, mert Dorel Popa polgármester megkapta a kormányhatározatot, melyben a Tűzoltó teret munkateleppé nyilvánítják. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt területrészen tilos bármiféle rendezvényt, megmozdulást szervezni. /Kereshetnek más helyet a nagy-romániások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./2004. március 16.Az aradi vértanúk emlékművénél márc. 15-én Dan Vasile Ungureanu prefektus olvasta fel Adrian Nastase miniszterelnök üzenetét, majd a kolozsvári magyar konzulátust képviselő Kónya László Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta. A hagyományosan jelen lévő Dorel Popa polgármester örömét fejezte ki, amiért a magyar és román kormány közötti politikai egyeztetés nyomán a kormány döntést hozott a Szabadság-szobor felállításáról. “Személyes elégtétel számomra, hogy a kormányfő ezzel a határozattal rámutatott, hogy amit mi itt valamikor kigondoltunk és megtettünk, nem volt rossz dolog. Medgyessy és Nastase miniszterelnökök megmutatták Európának, hogy itt két nemzetiség van, amelyek ugyanazon a helyen kell hogy éljenek, és képesek európaizmust, civilizációt mutatni.” Tokay György képviselő kijelentette: “Elég nehéz erről beszélni, hisz egy nappal korábban még ez ellen próbálkoztak egyesek és kevesek, de nem sikerült Aradon maguk mellé állítani román barátainkat, hogy a gyűlöletet propagálják” „Ha ők az uszítást propagálják, akkor mi a szeretetet és a megértést propagáljuk.” Az emlékezés végén a jelen lévő egyházak képviselői közös, háromnyelvű miatyánkot mondtak a vértanúk emlékére, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. /Irházi János: Leborulás a nemzet nagysága előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./2004. március 22.Amennyiben Dorel Popa, Arad polgármestere, illetve a PSD polgármesterjelöltje teljesíti a magyar közösséggel szemben fölvállalt kötelezettségeit, a szobor felállítását, akkor a helyi RMDSZ szövetség saját jelölt indítása helyett a kormánypárt jelöltjét támogatja a helyhatósági választásokon. Mindezt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ politikai szakbizottságának elnöke a Markó Béla szövetségi elnök aradi villámlátogatását követően megtartott Arad városi jelöltállító küldöttgyűlésen jelentette ki. /Gujdár Gabriella: A PSD-t támogatnák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2004. április 2.Márc. 30-án látogatást tett Aradon, a Tűzoltó téri talapzatnál Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Serban Mihailescu kormányfőtitkár, ugyanakkor jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, illetve Dorel Popa polgármester és Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. A Szabadság-szobor felállításához szükséges gépeket egy debreceni cégtől hozatják. Takács Csaba ügyvezető elnök hosszan ecsetelte, mennyi bürokratikus akadályt kell naponta áthidalniuk ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen. /Sz. K.: Már csak a bürokráciát kell túlélnie az aradi szobornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2004. április 26.Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./2012. december 13.Az Arad Megyei RMDSZ nem írta alá a jegyzőkönyvetAmint a tegnap reggel közzétett dokumentumokból kiderült, a megyei RMDSZ képviselője az Arad Megyei Választási Irodában nem írta alá a megyei választási eredményeket szentesítő jegyzőkönyvet. Hogy miért nem, erről kérdeztük a megyei választási iroda RMDSZ-es tagját, Lehoczky Attila tanárt, aki már negyedik alkalommal képviseli a szervezetet a megyei választási irodában. – Miért nem írta alá a jegyzőkönyvet? – A parlamenti választásokon résztvevő pártok, illetve a megyei szervezetek elnökei eldönthetik, hogy képviselőjük aláírja-e vagy sem a jegyzőkönyvet. Jelen esetben Bognár Leventétől megkérdeztem, hogy az eredményeket, mint olyan, elfogadjuk-e, és aláírhatom-e a jegyzőkönyveket, vagy ne írjam alá. Ez pont így volt négy évvel ezelőtt is. A második körben történő leosztással elégedetlenek vagyunk, elismerjük a rendszer hibáit, elismerjük azt, hogy gyenge volt a részvétel, elismerjük, hogy valószínűleg nekünk is vannak hibáink, de ezzel együtt az, hogy valakinek van képviselője más megyében ezer szavazattal, nekünk pedig a legnagyobb körzetben két és félezerrel nincs, ez elfogadhatatlan a szó morális értelmében. Tehát a morális logika értelmében ez így nem helyes – a politikai logika értelmében ez van. Ha én aláírom a jegyzőkönyvet, az azt jelenti, hogy az kőbe van vésve. De így legalább fenntartottuk annak a jogát, hogy rámutassunk: a rendszer igazságtalanságával, vagy legalábbis morális értelemben vett igazságtalanságával nem értünk egyet. – Mikor kellett a jegyzőkönyvet aláírni? – Kedden délután hat óra körül érkeztek meg a második leosztás eredményei. – Tehát akkor már végleges volt az, hogy mi lesz. – Igen. Az információk korábban érkeztek, de van még egy óvás, amit, úgy néz ki, mi már nem tudunk megoldani, de felküldtük a Központi Választási Irodába, és valószínűleg ott fogják orvosolni, de ezt nem tudom. Mert ezt ma (szerk. megj.: szerda) reggel tárgyalták, kizárólag az elnökségben. – Melyik ez az óvás? – Dorel Popa szenátorjelölt 22 ezer szavazatot kapott a körzetében, de onnan a matematika, illetve a politikai logika nem őt juttatta be, hanem a tízezer szavazatot kapott ellenfelét. Popa úr ezzel nem ért egyet, nem értette pontosan a leosztás logikáját, ezért eljött, volt egy kis beszélgetés, és hát jogában áll fellebbezni. – A jegyzőkönyv alá nem írásának van-e következménye azon túl, hogy tiltakozás? –A válasz az, hogy lehet. Hogyha én aláírom, akkor már nem lehet következménye. Mivel nem írtam alá, ezért lehet. Hogy erre sor kerül-e? Valószínűleg nem kerül sor. Inkább egy jelzésértékű dolognak számít. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
